2015. március 29., vasárnap
Magányhangzók
Az ablak alatt fagy az agy
várhat rám a nagy Allah,
egyszer elment de nem nézett
Elemér verte el érte.
Itt is izgi így pisilni
Niki is ki bír tízt inni,
Ostorozz ó kórokozó
osztozkodó korcsoporthoz!
Gyűrj űrgyűrű új fülkűrt üt,
Küzdj úgy ügy rüh rútul üt!
2015. március 26., csütörtök
muci
Ragadd meg lelkem ó szerelmem
s leszek örökké kit szerethetsz,
én érted élek, ha te azt kéred,
de ne felejtsd a kőltői hévem.
A hajnal nagy jajj ha nem vagy angyal
és közel a végem, soha ne hagyd.
Szívem szertelen de érted marad
hiszen téged akar, hiába vad.
Ezer láncszem szétszakadhat Eszter
nem vagyok álszent, téged szeretlek,
bízzál meg bennem, én kicsi szentem
démon a lelked, de így szeretem.
s leszek örökké kit szerethetsz,
én érted élek, ha te azt kéred,
de ne felejtsd a kőltői hévem.
A hajnal nagy jajj ha nem vagy angyal
és közel a végem, soha ne hagyd.
Szívem szertelen de érted marad
hiszen téged akar, hiába vad.
Ezer láncszem szétszakadhat Eszter
nem vagyok álszent, téged szeretlek,
bízzál meg bennem, én kicsi szentem
démon a lelked, de így szeretem.
2015. március 8., vasárnap
2015. március 5., csütörtök
2015. március 2., hétfő
Okulásként öcsémhez:
Írd ki magadból bánatod:
hányd egy fehér lapra,
ne ölj, ne utálkozz
köpd ki szívedből fájdalmad!
Ne nyelj, ne nyelj!
éld ki máshogy dühöd,
dacolj múló szerelemmel
ne hagyd, hogy elüszkösödjön.
Nem te vagy a kezdet,
és nem is vagy a vég,
mindenkiben felleled
a csalódás tengerét...
hányd egy fehér lapra,
ne ölj, ne utálkozz
köpd ki szívedből fájdalmad!
Ne nyelj, ne nyelj!
éld ki máshogy dühöd,
dacolj múló szerelemmel
ne hagyd, hogy elüszkösödjön.
Nem te vagy a kezdet,
és nem is vagy a vég,
mindenkiben felleled
a csalódás tengerét...
2015. március 1., vasárnap
részegen
Magányos éjszakán
Dionüszosz hív asztalához,
elmélkedek szakállán
mosolygok a másvilághoz.
Kis angyalom vártalak
egész éjszaka,
gondolataimmal háltam
vélheted panasznak.
Tíz percenként üt az óra
még egy fél, még pohárka,
verseimet eldaloltam
meséltem sej a halálnak.
Dionüszosz hív asztalához,
elmélkedek szakállán
mosolygok a másvilághoz.
Kis angyalom vártalak
egész éjszaka,
gondolataimmal háltam
vélheted panasznak.
Tíz percenként üt az óra
még egy fél, még pohárka,
verseimet eldaloltam
meséltem sej a halálnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)