2019. január 4., péntek


Végre havazik
tán holnapig megmarad.
Jobb lenne tavaszig, 
de mi felénk máshogy van.

Az utcát most meszeltük;
csúszós, de megtapad.
még a teát szűrcsöljük
aztán sörkorcsolya...

Na végre!- kiáltom.
vége a műszaknak.
Tovább én nem várok
holnap meg szabadnap.

Gyerünk már barátom
irány a bűnbarlang!
Meghívhatsz kettőre
abból sosincs harag!

     2019  
 egy feles húzóra
    feljegyzem a margóra:
   Még négyszáz túlóra!


                                                                                                               2019.01.04

2018. október 14., vasárnap

Vibrál a neoncső; reggel 8 óra
Negyedik emelet képesség vizsgáló,
Egy öreg bácsi és leányzója.
Én munkás nadrágban várom,
hogy hívjanak, vagy csak szóljanak;
Jöhet az első!

Künn az ablakban
levegőt slukkolok,
Néni az az udvaron levelet söpröget
szürke hétköznap, szép lassan lebomlok
ötvenes lehet, vagy akár hatvan is.
Lelkeket söpröget, mik összetőrtek itt...
                                                 181008

2018. szeptember 4., kedd

Nézek ki üres tekintetem mögé rejtőzve
Arcom ezernyi esőcsepp támadja.
Nincs semmi mi el ne kezdődne,
csak mindannyian Godotra várva...

Talán túlélem, ha te akarod
s többé nem átkozom magamat.
Talán nincsen büdzsé folytatáshoz
S csak  eltűnök a Nap alatt...
180904

2018. március 17., szombat

Az éjjel rólad álmodtam
Tizenkét éve volt talán,
mégis otthagytam
szívemnek egy darabját.

Bolond voltam, túl fiatal
most meg mindegy is talán,
hogy hogy és merre vagy,
az állapot csak ideál.

Ha pár szót még szólhatnék
senkit nem szerettem úgy,
de az idő elszállt rég
Good bye Kitty!
2018.03.17.

2017. december 7., csütörtök

Bujkálom előled,
ó nagy kerek Egész!
Fényed beborítja
világunk panelképcsövét.

Csodálattal tagadom,
mit szülsz mindenfelé,
Csak érteni akarom
létem valós szerepét...
   Mielött bezárom
szemem rozsdás  gödrét!
171205

2017. április 9., vasárnap

Ezer szép gondolat
táncol a képzelet,
mosoly az arcodon
hűti le lelkemet.

Madarak, csicsergés,
lángoló érzelem,
Maradj itt estére
maradj ítt én nekem

Hajnalban Istennő
kegyelmezz meg kérlek!
Ne vidd el én tőlem
Ne vidd el, hadd éljek!
170409

2017. március 12., vasárnap

Üres ez a terem
kongó lelkem marja szét
hangok nincsenek
csak az egyedüllét.

Poros és koszos,
kissé dohos, és mondd
hol rejtőzik millió lélek
elvesztek-é vagy még élnek?

De beszivárog
még a Napnak fénye
a zongora még dalol,
s tombol a Tudás reménye
Az épületben valahol...