Görcsbe rándul a gyomrom,
de felednem kell tudom,
hiába repült velem
ez sem igaz szerelem.

Folyton várom a reményt,
hogy lesz még aki megért,
színes gúnyában belép
Újra elhozza a fényt.

S mit tanultam ebből
megőrzöm már örokre,
Jerikó fala ledőlt;
Júdást hagyd magad mögött.

Szeretkeztem önmagammal
az álmok völgyén jártam,
csókolóztam rút varanggyal
az ördöggel is háltam.

Lázálmomból felriadva
szőrnyűségre eszméltem,
lerombolták világom
miben eddig hihettem.

Csellel csaló csótányok
fájdalmamat csitítsátok,
Nincsen rosszabb csalódásom
kiben bíztam el kell ásnom.