Ha az Isten művész akkor

fenségesen alakít,

minden egyes gondolatsor

ad boldogságot és sok kínt.

Ha Isten éppen szobrászkodik

élvezi a formákat,

ha műremekje összetörik

elrejti egy plombába.

Ha Isten éppen író,

akkor ír egész nap hanyagul,
nem tesz semmit,csak figyeli
a sztori épp hogy alakul.

Ha Isten épp fest
nem használ fel színeket,
kegyetlenül kreatív, de
ezzel robbant szíveket.

Ha Isten kőltő volna akkor
ömlesztene rímeket,
írná ami eszébe jut
felejtve a lényeget.

Ha Isten táncos lenne
nem érezné a ritmust,
lába gyenge nem érti,
mert nem kaphat ő infarktust.