Vadon hagyom érni magom
amíg meg nem értem magam,
az erőlködést inkább hagyom
elmélkedem magamban halkan.
Sejtem sáros sokaságot
a mocsok barlangjába látok,
nehéz búvárnak lenni az aszfaltba
megkötök talán ezúttal hajnalban.
Szürke szemek szemét szurok
a szív belsejébe szúrok,
holnap tán Hellásnak hajlok
Nagy Sándor gyilkosa vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése