Szólj hozzám atyám
én vagyok az: fiad,
szívem megfagyá, mikor
tagadnom kell ki vagy,
letünt idők csillaga
betegesen banális
ha kell, ha nem
induljon a katarzis.
A fiú vagyok kit
apja megtagad,
agyam elvakít
nem lehetek szabad.
Mit hittem hazámról,
hogy hihetnék másnak,
ki szót alkotva magáról
hazafiként látszat.
Nem vagy te se egyedűl,
milliókkal érzünk,
ki a csendbe menekül,
felfénylik legvégül.
Hogyha szavak vannak,
nincs hiába semmi,
az értelem meghasad
de legvégül elindít.
Ajánlás:
Vérünket ihatja megannyi rózsa,
Igazán szeretünk vívódni véle,
Látogass minket szerencse asszonya,
Létünkbe írva vagy mámor istene,
Ostortól kímélj meg egeknek ura
Nem kell, csak tudjunk férfiak lenni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése