Letablóz mindent a letargia
oly hatalmas hiányod,
hiába gondolok a szépre
hiába tekintek az égre...

Rám mosolyodtál, és megfertőzött
ez a nagy és híres szerelem,
elég lenne egy érintés nekem
hogy helyre álljon a vérkeringésem

De haldokló betegként fekszem,
se nap, se boldogság nekem,
Ámor mutasd az irányt
hol találom a boldogság kulcsát?!