Seholország kapuja
2014. április 28., hétfő
Isszák szívem; gyermeteg
azt mossa a szél,
elkárhozik, hempereg,
végül hazatér.
Újabb vadászatra készen
a sorok sebként vésődnek,
ha nincs új szerelem végem
elkárhozom a szélcsöndben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése