Hétszázezer év
mondd mit ér,
a tőrténelem smafu
létünk lomha fattyú.

500 billió éve
kezdődött az élet,
s hol voltunk akkor
mikor csak a vihar tombolt?

300 millió év
az ember nem beszélt,
akad mit földanya adott
vizet, földet, csillagot

kétszázötven millió
kifejlett a dino
65 millió éve
aszteroida lett a vége.


Tizenkettőezer év
jégbe fúlladt a remény,
majd friss sóhajként nevetett
oázisok születtek.

Az állat lett a nyertes
mert a természet nem felejthet,
megdőlt minden rendszer
gyilkos gépek, vegyszerek.

S mi csak addig vagyunk,
míg ki nem írtjuk magunk...