Ő volt az első akit láttam,
s kegyetlen a szívembe markolt,
Hogy mit tett, nem is tudhatta,
csak tükör voltam akkor.
A haja táncolt, lengett a szélben
én nem tudtam, hogy mit tegyek.
Szeme kékje megigézett
Az Egyetlen volt én nekem
S a zongora játszott
a szívem volt a kezem,
Ami történt én nem bánom
Hisz igaz volt azt hiszem.
De ő elment én itt maradtam
Féltem, a város összenyom!
Hagytam, hát szégyenben magam
Itt születtem, ezen a hajón...
161213
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése